rss

Lélekmelegítő - life coaching blog

Ha keresed az utad...ha nem vagy elégedett az életeddel.... ha tudod, hogy változtatni kellene, de nem tudod, hogyan...ha érzed, hogy önmagad is tehetsz érte, hogy jobb legyen...akkor szeretettel üdvözöllek a Lélekmelegítő blogon! Elérhetőségem: eletamerikaban@yahoo.com

Egyedül Valentin napon?

Emlékszem, amikor még egyedülálló voltam, mennyire gyűlöltem a Karácsony és a Valentin nap gondolatát is, hiszen mindkettő a szeretetről szól, és főleg a Valentin nap a szerelem ünnepe. Mégis mit lehet ilyenkor tenni annak, aki egymagában kénytelen ezt a napot túlélni?

Általában, megfigyeléseim alapján két dolgot szoktak a nők tenni:

  •  Lekicsinylik a Valentin nap jelentőségét, ez egyrészt adódik a fejekben levő sztereotípiákból, másrészt pedig így kompenzálják azt a frusztrációt, amit az ünnep jelentése okoz.
  • A másik megoldás szokott lenni a teljes önsajnálatba merülés, a "nekem már soha nem lesz senkim", "én már a kutyának sem kellek" jellegű teljes önledegradáló, önmegsemmisítő kijelentések, amelyek egy még mélyebb spiráljába taszítják az ént az önsajnálat dagonyáiban. Katasztrófaképzésként tanultam ezt a jelenséget pszichológiából. Túlzottan felnagyítjuk a jelentőségét a napnak, hiszen a társadalom által jegyzett, elfogadott nap, mi pedig mégsem tudunk beilleszkedni ilyen értelemben a normába.

Egyik sem konstruktív megoldás, és egyik sem vezet ahhoz, hogy könnyebb legyen ez a nap, annak, aki egyedül van. Mindenképpen puffogni fog, és egy kellemes nap lehetőségét veszíti el, a fejében kavargó felháborodással vegyes önsajnálat miatt.

A leghelyesebb beismerni a tényt: ez a nap a szerelmeseké, a párkapcsolatban élőké, és ez annak, aki egyedülálló egészen biztosan nem a legkedvesebb napja. Nyugodtan beismerhetjük magunknak is, hogy ezért bánt ez a nap, ahelyett, hogy mindenféle lekicsinylő megjegyzéssel, mint műünnep, virágboltosok ünnepe, amerikai szenny és a többi illetnénk. Vegyük a fáradságot, hogy megismerjük az ünnep eredetét, már egy egész más képünk alakul ki róla.

Miután saját magunk számára elismertük, hogy ez az ünnep jó, de a helyzetünkben mégis siralmas, ne süllyedjünk bele a posványba.

  • Ha éppen társat keresünk online, igyekezzünk erre a napra megbeszélni egy első randit valakivel. Nem biztos, hogy hatalmas szerelem vagy akár szimpátia lesz a dologból, de egészen másképpen nézünk a nap elébe, hogyha tudjuk, programunk lesz, méghozzá a naphoz méltó módon egy randi.
  • Jó megoldás az is, ha ellenkező nemű egyedülálló barátunkkal beszélünk meg egy esti találkozót, egy vacsorát. A férfiak általában nem tulajdonítanak jelentőséget ennek a napnak, így a szingli  férfibarátunk nem fog úgy siránkozni, mintha a barátnőnkkel próbálnánk ezt a napot túlélni, viszont lehet, hogy a poénjaival feldob, esetleg lesz olyan figyelmes, hogy hozzon egy rózsát.
  • Alternatívaként, látogassunk meg egy rég nem látott (kedves) rokont, akiről tudjuk, nem azzal fogja indítani a beszélgetést:na, és mikor mész már férjhez?
  • Ha senki nem elérhető, akkor sem kell elkeseredni. Próbáljuk kihozni a napból a legjobbat!Nem kell, hogy ez a nap jó legyen, de nem kell, hogy egész nap rosszul érezzük magunkat! Főzzünk magunknak, nézzük meg a kedvenc filmünket, olvassunk. Ne arra gondoljunk, hogy Valentin nap van, hanem arra, hogy február közepe van, és mindjárt itt a tavasz!!! Erre a gondolatra egészen biztosan sikerül egy halvány mosolyt az arcunkra erőltetni.

Mindenkinek kellemes Valentin napot kívánok!

2011-02-14 | 5 komment
Kategóriák: selfhelp, pszichologia, bizalmas Címkék: egyedul, tarskereses
írta: Phoebe

Eddig 5 komment érkezett ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.


régi bejegyzések | a blog kezdőlapja

copyright | design: Beau de Noir, fotó: Irum Shahid (sxc.hu), freeblog sablonosítás: Amby

fel